#3 Dumaparty

-Csapd már le – morgolódott Aly, mikor az ébresztőm sehogy sem akarta abbahagyni a Hollywood Undead Ewerywhere I Go refrénjének ismétlését hajnali fél hétkor.

- Nem, fel kell kelnünk, Kyle-ék hétre jönnek – másztam ki az ágyból.

- Nem akarok felkelni – nyöszörögte, miközben ő is kitakarózott. – Tényleg, milyen volt az edzés?

- Óriási. Futottunk, majd egy másfél órát gyakoroltunk, aztán meccseztünk – meséltem totál lelkesen. – Mondjuk kikaptunk, de nem ez a lényeg. A tánc milyen volt?

- Fárasztó. – mondta már a fürdőszobából, miközben fésülködött, addig én öltöztem. – Először ismerkedtünk, aztán nyujtás, majd elkezdtünk egy koreográfiát tanulni, amit a hét végi záróbulin előadunk. Te erről tudtál?

- Szerintem ja. Uccsó nap mi játszunk egy meccset, aztán ti felléptek, és utána hajnalig bulizunk- vigyorogtam, miközben a „#Selfie” feliratú pólómat húztam át a fejemen, majd eligazgattam a fekete szaggatott csőfarmeromon, ezután bementem a fürdőbe, ahonnan Aly épp kifelé jött.

- Az király – sóhajtott nagyot helycsere közben. – De legalább csak lányok vannak a csoportban. Tényleg, milyen volt a fiúkkal az edzés?

- Poén, az elején az edző „felmért”, harminc fekvőt, meg a kar és hasizmot tesztelt. Vicces volt – meséltem fogmosás közben, vigyázva, nehogy leköpjem a tükröt. – Tegnap, míg te fürödtél én átmentem a 65- ösbe, és megkértem Christ, hogy szóljon a kísérőinknek, hogy kihagyjuk a vacsit.

- És mit mondott? – kissé tompán hallottam Aly kérdését a folyó víztől, de azért értettem.

- Kiröhögött, hogy így kimerültem, aztán meg elküldött aludni – mosolyodtam el, már fésülködés közben.

- Cuki – röhögött, majd elment ajtót nyitni, mert kopogtak.

- Mindjárt kész vagyok! – kiabáltam ki a fürdőből, épp egy hajcsomóval küzdve.

- Remélem is – hallottam Philipp hangját.

- Mehetünk – toppantam ki a fürdőből. Rajta egy kék csőfarmer volt, sima fehér pólóval. Mellette Kyle szobrozott, fekete melegítőben, és kék pólóban.

- Kialudtátok magatokat? – kérdezte Kyle vigyorogva, már az ebédlő felé tartva.

- Ja, Chris tegnap röhögve adta át az üzeneted, miszerint kihagyjátok a vacsit – szállt be a szivatásunkba Philipp is, épp egy lépcsőn lefelé menet. – Valamint még azt is hozzátette, hogy majdnem elaludtál az ajtajukban.

- Ebből csak annyi igaz, hogy megkértem, hogy adja át az üzit – makacskodtam mosolyogva. – A másik fele kamu.

- Tényleg picúr? – érkezett mögülem a hang, mire megfordultunk, és egy vigyorgó Dani, Chris párossal találtuk szembe magunkat.

- Én valamiért úgy emlékszem, hogy félig lehunyt szemmel jöttél át, majd tört némettel elmondtad, amit akartál, én kiröhögtelek, és elküldtelek aludni – Chris a röhögését próbálta legyűrni, miközben továbbindultunk, immár hatan.

- Jó, lehet, hogy egy icipicit – a kezemmel mutattam mennyire is picit – fáradt voltam. De csak egy nagyon picit

- Rendben, elhisszük – vigyorgott Philipp, majd beléptünk az ebédlőbe, ahol már autómatikusan fordultam volna a pultok felé, csakhogy ott nem volt semmi, így Kyle- röhögve az arckifejezésemen, megmutatta, hol lehet a reggelit kapni. Az étkező másik oldalán. Sorba álltunk, majd szedtünk magunknak kaját, mert önkiszolgáló volt. Én egy bögre kakaót vettem, hozzá egy zsömlét, és egy kiflit, majd vajat. Mikor mind a hatan összeszedtük a reggelinket, letelepedtünk egy üres asztalhoz, mert úgy tűnik, mi értünk ide a társaságból a leghamarabb. Meg is lett ennek az átka, ugyanis a következő pillanatban egy melírozott szőke lány vágódott le a Philipp mellett üresen hagyott székre. Egy csillogós kivágott felsőt viselt, mini sorttal (értem én, hogy fűtenek a suliban, meg minden, de mini sort februárban????), és egy flipflop papuccsal.

- Szia Rebeca – köszönt Chris, és Dani elhúzott szájjal.

- Hali – köszöntem én is a jövevénynek. – Ki vagy?

- Hello, Rebeca vagyok, mint az már kiderült – válaszolt a kérdésemre, mire én feltett kézzel próbáltam védekezni.

- Nyugi, csak kérdezte – szólt Aly.

- Nyugi csajok – szólalt meg Kyle felénk vigyorogva, mire mindannyian elnevettük magunkat, nem tudom min, csak Rebeca maradt csöndben.

- Mindegy. Philipp, nem kísérsz el ma délután táncórára? – kérdezte a mellettem ülőtől.  

- Bocs, nem, edzésem lesz – válaszolt a srác.

- De előtte. Tegnap Kyle is el tudta kísérni őt – bökött mutatóujjával Alyra, mire én irtózatosan elkezdtem röhögni, nem tudom miért, de egy idő után Aly is csatlakozott hozzám, majd Dani, aztán Chris, és legvégül Philipp és Kyle egyszerre.

- Hát nektek meg mi bajotok? – zavarodott össze a csaj, de én annyira röhögtem, hogy a könnyem csorgott, a többiek ezt meg viccesnek találhatták, mert ők sem bírták abbahagyni. Igy talált ránk a tegnapi társaság többi tagja, akik megdöbbenve figyelték, ahogy a sértett lány a reggelijével a kezében elviharzik, mi meg fetrengünk a nevetéstől. Nekem már a hasam is nagyon fájt, ezért próbáltam abbahagyni, és szép lassan mindannyian lenyugodtunk, így az egész társaság nyugodtan reggelizhetett. Kérdőn pislogtak ránk a legtöbben, ezért Kyle elkezdte magyarázni.

- Idejött Rebeca, kérdezősködött, hogy Phillip elkíséri-e őt ma táncra, erre el lett utasítva, erre meg felhozta azt, hogy én meg tegnap el tudtam kísérni Alyt. Ez az idióta meg elkezdett ezen úgy röhögni, hogy nem bírtuk ki, és mi is elkezdtük, Kim meg egyre jobban nevetett, már a könnye is csorgott, minket meg ez szórakoztatott, így aztán a Rich Bich elment.- foglalta össze „röviden” a történteket.

- Mitől kaptál röhögőgörcsöt? – kérdezte Michael felém intézve a kérdést.

- Nem tudom, talán azon, hogy mennyire el akarja kísértetni magát – vontam vállat, majd elkezdtem kenni a zsömlémet, mert a Kiflit már megettem. – Kihült a kakaóm – szomorodtam el, mikor belekortyoltam az eredetileg forró italba.

- Tessék, itt az enyém – nyújtotta oda Ben a bögréjét (a nevét tegnap edzésen tudtam meg).

- Köszi, de magadnak hoztad, megyek, szerzek magamnak másikat – utasítottam vissza.

- Maradj csak. Azért hoztam, mert valamelyik idióta mindig elszedi az enyémet – mutatott fel két bögrét.

- Áááá… ravasz – vigyorogtam, majd a reggeli további részébe bekapcsolódtam a többiek beszélgetésébe, ahol Aly ma nagyon remekelt.

- Hogyhogy ilyen happy vagy? – kérdeztem meg a lányt már a szobánkban, miután a srácok közölték, hogy ma bejárjuk a sulit, és egy fél óra múlva jönnek, addig foglaljuk el magunkat. Mi az ágyamon hallgattunk zenét a laptopomon.

- Holnap jön ki Derek – lelkendezett. Derek a barátja.

- Ezt mikor tudtad meg? – kérdeztem én is vidáman.

- Tegnap éjjel, csak már nem akartalak felkelteni – válaszolta, mikor befutott egy skype videóhívás szeretett bátyámtól.

- Sziaaa – vigyorogtam a kamerába.

- Hali – integetett.

- Krisz, ő itt Alysia. Aly ő a bátyám Krisz – mutattam be őket egymásnak. – Tesó, németül

- Szia, én vagyok a húgod szobatársa – intett Aly.

- Szia. Te, törpe – hunyorgott mögém Krisz. – Külön fürdőtök van?

- Jaja, miért? – kérdeztem, miközben Aly ismét SMS- ezni kezdett a barátjával.

- Megyek csövelni hozzátok. Anyáék megőrjítenek – kezdett egy új témába. – Nem hagynak semmi magánszférát. Mindig rámkiabálnak, hogy hagyd nyitva az ajtót, akkor is, ha a haverjaim itt vannak. Ha meg becsukom, felrobognak, és berontanak, hogy „ Mit csinálsz?”.

Kopogás szakította félbe tesóm szövegelését, mivel tudtam, hogy Philippék még nem lehetnek, mert a fél óra még bőven nem telt le.

-Krisz, várj – szóltam a tesómnak, majd elkiabáltam magam, mert Aly épp elmerült a szerelem tengerében, se kép, se hang. – Gyere be, nyitva vaaaan!!

- Sziasztok – jött be a szobába Dani, mögöttem meg Tatjana lépkedett.

- Hali – ébredt fel Aly, és köszönt, míg bátyám csak kíváncsian pislogott rám, mert a két vendég épp a laptopom mögött állt. Nevetve megfordítottam, hogy be tudjon mindenki mutatkozni.

- Krisz, ő ott Daniel, és Tatjana, Srácok ő a bátyám Krisz. Mi járatban? – fordultam a látogatók felé.

- Chris épp zuhanyzik – válaszolt Dani. – Én meg gondoltam benézek. Aztán összefutottunk előttetek. 

- Az én szobatársam meg eltűnt – rántotta meg a vállát Tatjana, és leült az egyik íróasztalhoz tartozó székre. Dani még néhány pillanatig tanácstalanul ácsorgott, majd leült Aly ágyára.

- Oké, de én lépek, csá mindenki, anya caplat fel a lépcsőn, szóval szia – meg se várta, hogy elköszönjek, kinyomta a skypeot. Hát, jó.

- Rendben, mit csináljunk? – kérdeztem a laptop tetejét lehajtva, amiből még mindig halkan szólt valami pop zene, amit Aly rakott be még a hívás előtt.

-Dumapartyt. Először is nyomj be valami normális zenét, köszi – adta ki Dani, mire átkapcsoltam egy Three Days Grece albumra. – Ez jó. Második, kérdezgessünk egymástól. Felelsz vagy felelsz. Kötelező válaszolni. Tatjana kérdez először. Aki válaszolt, az a kövi. Tiszta?

- Jaja – válaszolt az említett. – kivel SMS-ezel folyton? –kérdezte Alytól.

- A barátommal Derekkel. Ide jár, csak valamiért hazarepült – válaszolt gyorsan. – Dani. Mit gondoltál először Kriszről, Kim bátyjáról, amikor megfordította a kamerát, de még nem mutatta be?

- Azt hogy a pasija. Rendben, Tatjana, hol van a szobatársad?

- Valahol csatangol a suliban, nemtudom, a „legjobb barátnőivel” – mondta elvékonyított hangon Tatjana, mi meg elnevettük magunkat. – Kim, mi volt a legcikisebb emléked?

- Hát…talán, az, amikor fociztunk egy edzőtáborban, és az egyik fiú felrúgott, mind a ketten elestünk, és a cipője beakadt a nadrágomba. És fel akart állni, erre lehúzza a cipőjével a nacimat. Ott álltam nagyon sok ember előtt macis bugyiban – mire végigmondtam, a többiek már görnyedeztek a nevetéstől. Még egy tíz percet beszélgethettünk, mikor kopogtak. Philipp, és Kyle voltak, hogy induljunk a körbevezetésre, mire Dani észbekapott, hoyg neki ma suli van, és elrohant órára, Tatjana meg vissza a szobájukba várni az ő kísérőjét.

- És merre indulunk? – kérdezte Aly miközben becsuktam az ajtónkat.

- Hát először arra gondoltuk, hogy megmutatjuk a fontosabb helyeket a suliban, hogy később ne tévedjetek el – mondta Kyle, mire elindultunk.